2010. október 28., csütörtök

Mi legyen a címe?

Mindenszentek, Halottak napja, Halloween, őszi dekoráció? Melyik címkével lássam el a mai feladatot? 
A családunkban pici korom óta hagyomány a dísztök faragása: lámpást készíteni és csodálni az ablakból a sejtelmes fényeket, jól körvonalazott, kellemes emlékei gyerekkoromnak. Mint ahogyan a temetőben a gyertyagyújtás is. Szüleink szemében az érthetetlen fátyolosság, a suttogás olyan titokzatossá tették a sírok látogatását, ami egy gyereknek talán félelmetes is lehetne, mi az öcsémmel igazi misztikumként éltük meg.

Az ijesztgetős, édességgyűjtős módit, már saját gyerekeim csempészték be az életünkbe a nélkül, hogy túlságosan nagy hangsúlyt kapna ez a szokás.
A foglalkozás témája kicsit a múltba, kicsit a jelenbe kalauzol.

 A stilizált denevér 1 darab feketére festett csipeszből áll és papírszárnyból, amit hurkapálcikára erősítünk.
A tök tölteléke két, gyűrt papírkoszorú egymásra helyezve és egy guriga. Ez utóbbiba kell begyűrni a narancs színű krepp sarkait.

Egy csinos inda és máris hiteles a tök



Jász Attila: dENEVÉRdal

Egy kíváncsi denevér
neve az, hogy Elemér.
Egyszer, nemrég, Elemér
elugrott egy elemér’.

Zseblámpáját kattintotta,
nem látta még világosba’
a helyet, ahol lakott.
Nézett hát egy nagyot.

Világos lett a fa odvában,
s szörnyülködött egyfolytában.
E rengeteg denevér,
ily kis lukba belefér?!

Elköltözött Elemér,
s nem ment többet elemér'.
(Angyalfogó című kötetből)

1 megjegyzés:

Vacskamati írta...

Jól néz ki. :) Mi ma fogunk egy kisebb gyerekhaddal töklámpást faragni. :D